Figyelem! Augustusban AKTUÁLIS!

Van az egynyári kerti virágoknak egy különleges kategóriája: az ősszel vethető hidegtűrők. Igen, nem félreértés, nem kétnyáriakról van szó. Ezek egynyáriak, és bírják a telet!

Már augusztus végén vethetjük őket, még idén kikelnek, és apró palánta formájában vészelik át a telet. Ők májusban és június elején fognak virágozni, és mivel a tél folyamán erős, ellenálló gyökérzetet nevelnek a talajban, a legszebb tavaszi virágzást remélhetjük tőlük.

A legtöbb hidegtűrő egynyári önvető, egyetlen szabadföldi vetés után évről évre újra megjelennek a kiskertben. Ilyenek a búzavirág, a vetési konkoly, a borzaskata, a szarkaláb, az Ammik, az Orlaya, a kagylóvirág.

Saját tapasztalatból írom, hogy érdemes őket most vetni, mert nagy részük szabadföldbe, helybe vethető, igénytelen, minimális takarással vagy anélkül is áttelel és sokkal, de sokkal szebb, gazdagabb és nagyobb virágzást remélhetünk tőlük tavasszal vetett társaikhoz képest.

Tavasszal is vetek belőlük csomót, de akkor arra érdemes ügyelni, hogy korán március első felében vessünk, hogy az aszály beállta előtt szép növények legyenek belőlük. A hidegtűrő egynyáriakból egyébként tavasszal szinte kivétel nélkül palántát nevelek (de azért vannak kivételek, pl. vetési konkoly, borzaskata, gilia, facélia, keleti müge – belőlük soha, de soha nem nevelek palántát)

Ezzel a szakaszos beosztással el tudom érni a folyamatos virágzást a kiskertben, májustól egészen augusztusig.

Kiket érdemes most szabadföldbe vetni:

• szarkaláb,
• borzaskata
• búzavirág
• Ammi majus és Ammi visnaga (fogpiszkálófű)
• kagylóvirág vagy írország harangja
• vetési konkoly
• bupleurum
• ördögszem
• őszi margitvirág vagy morzsika
• Daucus carota Dara
• Orlaya vagy nagyvirágú laputurbolya
• körömvirág
• méhbalzsam vagy Monarda
• díszmák, díszpipacsok
• szagos bükköny
• törökszegfű (ő kétnyári, de ilyenkor vethető)
• holdviola (ő kétnyári, de ilyenkor vethető)
• harangláb (ő évelő, de ilyenkor szabadföldbe bátran vehető)

Kikből érdemes palántát nevelni, majd szeptember végén kiültetni a kertbe?

• tátika
• cérnakürt vagy Trachelium
• cickafark
• gyűszűvirág (ő kétnyári, de érdemes balkonládába vetve palántát nevelni belőle)
• izlandi mák (papaver nudicaule)
• nyári viola
• kúpvirág
• bögrés harangvirág (kétnyári, de most vethető)

Náluk azért fontos a palántanevelés, mert az apró magból kikelő. ugyancsak aprócska palánta hamar elveszne az agresszívabban növő gyomok között. Személy szerint az ördögszemből és morzsikából én mindig palántát nevelek.

Tavaly kísérleteztem egy csomó növénnyel.

Kísérlet 1: Minimális takarással (fátyolfólia) az én kertemben simán átteleltek a tátikák, az izlandi mákok, szagos bükkönyök, sőt még az ősszel vetett nyári violák is!

A többi hidegtűrőt egyáltalán nem takartam, és minden mínuszt vidáman kibírtak.

Kísérlet 2: a kert egy fagymentesebb zugában takarás nélkül vidáman átteleltek a kúpvirágok is! Őket nem szabad mélyen fekvő, fagyzugos helyre telepíteni, ott sajnos kifagynak. Idén újabb kísérleteket fogok velük végezni!

Kísérlet 3: azt is kipróbáltam, hogy az ősszel balkonládába vetett, balkonládástul átlátszó ikejás fedeles dobozba helyezett növények hogy viselik a telet. Tátikákat, izlandi mákot, nyári violát és Ammit nevelgettem ilyen módon. Jelentem, pazarul teljesített a módszer! Ezeket az áttelelt növényeket március végén-április elején ültettem ki a kertbe, és úgy, de úgy beindultak! Volt idejük szép, erős gyökérzetet nevelni. Csak két dologra kell ügyelni, időnként kapjanak vizet, illetve korán menjenek ki a végleges helyükre.

Remélem, hogy kedvet kaptatok az őszi vetéshez! Kérdezzeek bátran, szívesen válaszolok!

Fotó: Fiskus Olga, holdviola a saját kertemből