Az elmúlt években, míg kikísérleteztem a virágok palántanevelési módszereit, rengeteg dolgot bevetettem.
Használtam tojástartót, WC-papír gurigát, joghurtos-tejfölös dobozt, vetőtálcát, tényleg, amit csak el lehet képzelni. De nem voltam teljesen elégedett.
Szüleim már a nyolcvanas években üvegházban nevelték földkockákban a paprika, paradicsom palántát. Édesapám nagy műszaki zseni volt, készített egy hidraulikus földkockázót, ami kb. 5×5 cm kockákat préselt a hozatott hatalmas kupac fekete komposztból. Hatalmas fóliasátrak álltak végig az egész kert hosszában, ami elhihetitek, nem volt kicsi, és azokat töltöttük meg az általunk nevelt palántákkal. Gyerekként nekem ez annyira természetes volt, hogy örökké fóliát vasaltunk, húztunk, perlites zsákok között játszottunk, ültettünk, kapáltunk, fattyaztunk (paradicsomot), karóztunk, hálóztunk (inka liliomot) öntöztünk, szüreteltünk. Volt egy nagyobbacska fűthető üvegházunk, természetesen azt is apukám csinálta, ahogy a fóliákat is, és ott nevelődtek szabályos sorokban, fém tálcákban a palánták. Számomra máig az egyik legjobb illat, ami egy működő üvegházba lépve megcsap. Nedves föld, pára, komposzt, növények semmihez sem hasonlítható illata…nyammm….
A szüleim korai halálával sajnos el kellett adni a kertet, a berendezést, mindent. Mostani eszemmel persze sok mindent megtartanék, de akkor és ott sem módunk, sem helyünk nem volt erre. A földkockázónak sem tudom, hogy mi lett a sorsa…
Amikor rábukkantam erre a kis kézi földkockázóra, azonnal visszajöttek a gyerekkori emlékek.
Hollandiában, Angliában (és Eliot Coleman óta most már az USA-ban is) hatalmas hagyománya van a palánták földkockában nevelésének.
Rengeteg előnye van:
- nem kell műanyagot vásárolni, ami gyorsan törik, elhasználódik, és csak szemét lesz belőle
- rendkívül helytakarékos, egyetlen tálcán több tucat palánta is elfér
- gazdaságos, mert viszonylag kevés magra van szükségünk
- a gyökerek erősebben fejlődnek a kockákban, mint egy zárt cserépben
- a palánták növekedése is gyorsabb egy kicsit, ezért nem kell kapkodni a vetéssel
- ha időben (azaz nem túl korán) vetünk, akkor nem kell átültetni a kis növények zömét, hanem a kockákból mehetnek egyenesen ki a kertbe
- megkönnyíti az alulról locsolást
- és ami nálam a legnagyobb plusz: iszonyúan megkönnyíti az ültetést: csak szétszedjük az egymás melletti kockákban sorakozó növényeket, be a földbe, és már kész is. Nem kell műanyagot szedegetni, mosogatniJ
- minimalizálja a gyökerek bolygatását, ezért csökken az átültetéssel járó stressz, gyorsabban fejlődésnek indul a kis csemete
A földkockázó különböző méretekben létezik. A virágmagok 90% esetében a micro 20db-os 2×2 cm-es földkockázót használom (vagyis ez egyszerre 20 db 2×2 cm-es kockát készít). Ha lesz rá igény, akkor persze szívesen beszerzem a 4 darabos, 5×5 cm-es kockákat préselő készüléket is, amihez létezik egy kocka alakú betét, ami egy kiskockányi bemélyedést készít. Tehát pont, mint egy kirakós játék esetében, a kis kockát bele lehet illeszteni az elkészült nagyobb kocka közepébe.
Bevallom őszintén, én ezt nem használtam ki ezidáig, ezért nem is szereztem be Nektek. Az eukaliptuszokat kiskockákból mély rózsacserépbe szoktam ültetni, hogy a hosszú gyökerük hadd növekedjen kedvére. Talán a paradicsom és a többi zöldség esetében jöhetne szóba ez a kocka alakú betét, de bevallom, én tavaly még a paradicsomokat is kiskockából ültettem ki a kertbe, és szuperül megnőttek.
De ha van valakinek erre igénye, jelezzen, és természetesen megteszem, ami tőlem telik. Az 5×5 cm-es nagyobb kockákat a szagos bükköny, csillagfürt, napraforgó, uborka, tök és hasonlóak nevelésére lehet használni.
Földkeverék: nálam a finom állagú, tehát nem darabos tőzeg és komposzt 4:1 arányú keveréke vált be leginkább, de természetesen volt, hogy csak palántaföldet használtam, az is megfelel, abban is kikel és megnő minden. Lisa Ziegler, veterán virágfarmer az USA-ban és a thegardenersworkshop.com háziasszonya remek receptet is ajánl a honlapján mindenféle kiegészítő tápanyagokkal.
Én a kelés utáni második héttől heti egyszer folyékony tápoldatot is adok a palántáknak, megfelelően kihigítva: nálam ez mindig a péntek, így nem felejtem el. A kommersz, bárhol beszerezhető palánta tápoldatot adom, bár hamarosan kísérlezetni fogok természetes eredetű tápoldatokkal is, de erről majd később.
Szerintem a földkockázás kulcsa, hogy NE legyenek nagy ág-, kéreg és egyéb darabok a földkeverékben. Ha nagy tételben tervezel kockázni, akkor sokat segít a földkeverék átrostálása. A szüleim is mindig átrostálták az érkező komposztot földrosta segítségével, de kis adagból kézzel is ki tudod szedni a durva, nagy darabokat.
Ha megvan a föld, akkor adjunk hozzá annyi vizet, hogy összeálljon, de ha megnyomod, ne folyjon ki a víz a földből, ne tocsogjon. Én a kezem kímélése céljából meleg vizet szoktam használni.
Általában annyi kockát készítek, amennyit aznap frissen el is használok. Ha eltesszük másnapra, akkor az elpárolgó víz miatt a kocka nagyon megszilárdul, nem lesz könnyű a veteményezés, tehát ezt nem javaslom.
A kockák felszínén található bemélyedésbe helyezzük el a magot. Az apró magok esetében is érdemes egyesével kiadagolni a magokat, erre egy kicsit benyálazott végű fogpiszkálót, hegyes végű bambuszpálcát használjunk.
Mit vessünk:
A növények listáját kétfelé bontottam:
- földkockába vetem és kiteszem a kinti üvegházba (értsd átlátszó, fedeles műanyag dobozba)
- földkockába vetem és bent nevelem tovább 15-16 fokos pincében, nevelőfények alatt
Az apró magú növényekról van szó, tehát mindre érvényes, hogy a felszínre vetjük, és nem takarjuk, legfeljebb vékonyan vermikulittal. A vermikulit előnye, hogy segít megtartani a nedvességet és megakadályozza az algásodást, különösen a lassan növő fajták esetében.
Vannak olyan növények, melyeket kint és bent is ugyanolyan hatékonyan nevelhetünk, pl. szalmarózsa, kúpvirág – bent hamarabb csíráznak, kicsit gyorsabban nőnek, de az eredményen ez nem változtat. Mindenkinek az ízlésére bízom a döntést, melyik módszert válassza.
Az itt felsoroltakon kívül persze érdemes mindenféle apró magvacskával kísérletezni. Kíváncsian várom a tapasztalataitokat!
Mi mindent érdemes 2×2 cm-es földkockában kezdeni:
- csoport: kimehet a dobozba, ezzel további teendő nincs, megnő, és csak ki kell ültetni:
díszpipacs, díszmák: csak szórjuk ritkásan a magot a felszínre, ne takarjuk. Max 3-4 szem magot tegyünk egy kocka felszínére
Ammi majus, Ammi visnaga: 1 mag/ kocka, vessük a felszínre, max. vermikulittal takarjuk, nagyon vékonyan
ánizsillatú izsóp: max 1-2 szem magot tegyünk egy kocka felszínére, ne takarjuk
veronika: max 1-2 szem magot tegyünk egy kocka felszínére, ne takarjuk
szalmarózsa: 1 mag/ kocka, vessük a felszínre, max. vermikulittal takarjuk, nagyon vékonyan
kúpvirág (Rudbeckia): 1 mag/ kocka, picit nyomjuk bele a nevelő közegbe
cickafark: 1 mag/ kocka, vessük a felszínre
ernyős verbéna: 1 mag/ kocka, picit nyomjuk bele a nevelő közegbe
évelő szarkaláb vagy Delphinium: 1 mag/ kocka, picit mélyebben nyomjuk bele a nevelő közegbe
búzavirág: 1 mag/kocka, fejjel előre nyomjuk bele a kockába (szabadföldbe vetve is nagyon jól nő)
- csoport: meleg, 21-24 fokos felületen csíráztatunk, majd a palántákat hűvösebb helységben, nevelőfények alatt neveljük tovább
liziantusz: 1 mag/ kocka, vessük a felszínre
eukaliptusz: 1 mag/ kocka, vessük a felszínre, vermikulittal takarjuk
cérnakürt (Trachelium): 1 mag/ kocka, vessük a felszínre
tátika: 1 mag/ kocka, vessük a felszínre
ördögszem: 1 mag/ kocka, a magot fejjel előre nyomjuk bele a kockába
dohányvirág: 1 mag/ kocka, vessük a felszínre
őszi margitvirág: 1 mag/ kocka, vessük a felszínre
harangvirág Campanula medium Champion sorozat: 1 mag/ kocka, vessük a felszínre
gyűszűvirág Dalmatian és Camelot sorozat: 1 mag/ kocka, vessük a felszínre
kúpvirág Rudbeckia: 1 mag/ kocka, picit nyomjuk bele a nevelő közegbe
bojtocska: 2-3 mag/ kocka, vessük a felszínre, majd ritkítsunk, ha több is kikel
Chabaud-szegfű: 1 mag/ kocka, picit nyomjuk bele a nevelő közegbe
törökszegfű Sweet sorozat: 1 mag/ kocka, picit nyomjuk bele a nevelő közegbe
nyári viola: 1 mag/ kocka, picit nyomjuk bele a nevelő közegbe
árvalányhaj (Stipa): 1 mag/kocka, picit nyomjuk bele a nevelő közegbe
hamvaska: 1 mag/kocka, picit nyomjuk bele a nevelő közegbe
cickafark: 1 mag/ kocka, vessük a felszínre
sóvirág: 1 mag/kocka, picit nyomjuk bele a nevelő közegbe
ernyős verbéna: 1 mag/kocka, picit nyomjuk bele a nevelő közegbe
kakastaréj (Celosia): 1 mag/kocka, picit nyomjuk bele a nevelő közegbe
egynyári zsála: 1 mag/kocka, picit nyomjuk bele a nevelő közegbe
kakukkfű: 1 mag/kocka, vessük a felszínre
bazsalikom: 1 mag/kocka, picit nyomjuk bele a nevelő közegbe
paradicsom: 1 mag/kocka, picit nyomjuk bele a nevelő közegbe
paprika: 1 mag/kocka, picit nyomjuk bele a nevelő közegbe
zeller: 1 mag/kocka, picit nyomjuk bele a nevelő közegbe
snidling: 1 mag/kocka, picit nyomjuk bele a nevelő közegbe
A vetés után tegyünk fóliát vagy nejlonzacskót a tálcára vagy fedelet a dobozra, és langyos helyen csíráztassunk. Naponta lessük, ha kell, picit szellőztessük meg a magokat, különösen, ha meleg helyen vannak. Ha túl magas a pára, a kikelő növénykék berohadhatnak. Kelés után a palánták gyorsan nekilódulnak és fény hiányában hajlamosak felnyurgulni, tehát gyorsan vigyük őket nevelőfény alá.
Még nem próbáltam néhány virágot ezzel a módszerrel, de tudom, hogy mások használják a kis földkocka készítőt az egynyári flox, zinnia, büdöske, őszirózsa nevelésére. Ezeket én ömlesztve vetem, vagyis egy nagy tálcába, majd pikírozom a kis növényeket, amikor már elérik a megfelelő méretet. Én csak olyan növényekkel kapcsolatban adok tanácsot, amit már magam is próbáltam. A szezon végén majd beszámolok idei tapasztalataimról.
Sok sikert mindenkinek, remélem, pont annyira megszeretitek a földkockázást, mint én!
