Imádom télen elkezdeni a palántanevelést beltérben. Nagyszerű módja annak, hogy földdel, magokkal, növényekkel játszadozzunk olyankor, mikor a kinti hőmérséklet bőven fagypont alatt van, de kertész ösztöneink igénylik a növényekkel történő foglalkozást. A beltéri növénynevelés azonban kissé összetett: megfelelő helyre, hőmérsékletre, páratartalomra és főleg, megvilágításra van szükség az egészséges palánták fejlődéséhez. A palántákat gombabetegségek, például a rettegett palántadőlés veszélye is fenyegeti. Erre a játékra azonban nem mindenkinek van módja, ideje, vagy türelme.

A kreatív emberi természet azonban megtalálta a megoldást, hogy kerülje ki ezeket az akadályokat. Régi megfigyelés, hogy sok növény magja csak hideghatás következtében csírázik megfelelően. Ez főként a hidegtűrő egynyáriak és évelők magjára vonatkozik. Ezt a magvetés során remekül ki lehet használni.

A téli vetés, angolul winter sowing, pontosan ezen a megfigyelésen alapul. Egy roppant olcsó, gazdaságos módszerről beszélünk, mivel a háztartásban már eleve megtalálható eszközök új célra történő felhasználásával jutunk erős, egészséges növényekhez.

Nincs szükséged másra, mint átlátszó palackokra vagy műanyag dobozokra, virágföldre, átlátszó celluxra és természetesen, a virágmagokra.

Erre a célra igazán ideális az 5 l vagy 2 l űrtartamú desztillált vizes, üdítős vagy átlátszó mosószeres palackok használata. Először is, a palackok alját fúrjuk ki, majd a palackokat vágjuk félbe, de ne teljesen, hanem egy pici részt hagyjunk meg, melynél fogva a palack alsó és felső része találkozik. Az alsó részbe legalább 6-8 cm vastagon tegyünk előre megnedvesített virágföldet. Erre szórjuk rá a magokat, majd fedjük le őket vékonyan, a megfelelő mélységben egy pici földdel vagy vermikulittal. Helyezzük vissza a palack felső részét, melyet széles, átlátszó celluxszal rögzítsünk, mintha a palack soha nem lett volna félbevágva. A kupakot tekerjük le, arra nem lesz szükségünk. Igen, jól olvastuk, a palackon ne legyen rajta a kupak! Lehetőleg lakkfilccel írjuk a palackokra, hogy mit vetettünk bele, mert garantált, hogy elfelejtjük.

Palack hiányában átlátszó tetejű savanyúságos vödörrel, ételes dobozzal is kísérletezhetünk, igazából bármivel, aminek átlátszó teteje, oldala beengedi a nap sugarait. Dobozok esetében a tetőt és az alját is érdemes néhány helyen átlyuggatni.

Ezután a palackot (vagy dobozokat) tegyük a kert egy napos, de lehetőleg széltől védett pontjára, ahol a hó és egyéb téli csapadék szabadon bejutva nedvesen tartja a földet. Amennyiben hosszasabb aszályos időszak alatt a palack földje kiszáradna,  porlasztóval heti egyszer-kétszer finoman nedvesítsük be a palackban található földet, anélkül, hogy a magokat a vízsugárral oldalra mosatnánk.

Havazás vagy csapadék esetén sem kell aggódjunk, mivel a felesleges víz az alsó nyílásokon távozni fog, a magok nem rothadnak be.

A palackban az állandó nedvesség- és páratartalom, illetve a bejutó napsugarak hatására kialakuló mikroklíma tökéletes körülményeket biztosít a magok csírázásához, és tulajdonképp egy mini-üvegházat szolgáltat a kis magocskák számára.

A magok a tavaszi felmelegedés hatására szépen életre kelnek, és az esetenkénti lehülésektől megvédi a kis csíranövényeket a palackban kialakuló kiegyensúlyozott környezet.

Kételkedtek? Pár éve még én is szekptikus voltam, de igazolom, hogy ez tényleg működik, mert már többször is kipróbáltam.

Természetesen nem alkalmazhatjuk ezt a módszert minden növény esetében. Elsősorban a hidegtűrő egynyáriaknál, melyek előszeretettel vetik magukat újra a kiskertben, illetve évelő növények esetében működik jól a rendszer. Természetesen kísérletezni érdemes, hiszen aki mer, az nyer!

A winter sowing, vagyis téli vetés bármikor elkezdhető a decembertől-márciusig terjedő időszakban. Amikor már olyan melegek a tavaszi esték, hogy egy könnyű kardigánnal is beérjük, már ne kezdjünk bele téli vetésbe. Több szakaszban is végezhetjük: december-februárban vessünk valódi hidegtűrőket, majd február-márciusban meleget jobban igénylő növényeket, mint például dohányvirágot, pillangóvirágot, büdöskét.

A palackokat április végén, május elején érdemes felbontani, és kiültetni a kész, erős kis palántákat, melyeket még csak ki sem kell szoktatnunk!

A buktatók: a leggyakrabban elkövetett hiba, hogy túl sok magot vetünk a palackba. Ezt azonban orvosolni lehet, mert a kis palántákat szét tudjuk ültetni, és hamar összekapják magukat. Általános tapasztalat, hogy a kisebb méretű palánták hamarabb nekilódulnak, kevésbé viseli meg őket az átültetéssel járó stressz.

Lássuk, mely növények esetében alkalmazható a téli vetés. A lent felsorolt 34 féle virágos növény közül a csillaggal jelölt növények termesztését már magam is sikerrel kipróbáltam ezzel a módszerrel.

Téli vetés – Winter sowing

Ammi majus*, Ammi visnaga*

ánizsillatú izsóp – Agastache*

borágó – Borago

búzavirág – Centaurea*

büdöske – Tagetes

cickafark – Achillea*

csillagfürt – Lupinus

csillagos ördögszem – Scabiosa*

díszcsorba – Liatris spicata

díszmák, díszpipacs – Papaver*

ernyős verbéna – Verbena bonariensis*

hajnalka – Ipomoea

harangláb – Aquilegia*

hólyagos selyemkóró – Asclepias

izlandi mák – Papaver nudicaule*

kagylóvirág – Mollucella*

kamilla – Matricaria

kasvirág – Echinacea*

kerti madármályva – Lavatera*

klárcsi – Clarkia*

Kleopátra tűje – Cleome

körömvirág – Calendula*

kúpvirág – Rudbeckia*

ligetszépe – Oenotherae

menyecskeszem – Coreopsis

pillangóvirág – Cosmos

sarkantyúfű – Delphinium*

sóvirág – Limonium*

kerti menta  –  Monarda

dohányvirág – Nicotiana

szalmarózsa – Helichrysum*

szegfű – Dianthus*

tátika – Antirrhinum

Furdallja az oldalam a kíváncsiság, hogy vajon nyári viola, árvalányhaj (Stipa), Trachelium, amaránt vagy celózia (kakastaréj) esetében mennyire jól működik a módszer?

Ahogy magamat ismerem, garantált, hogy kipróbálom!