Mikor mit vessünk, miből mikor neveljünk palántát, mit mikor ültessünk ki a kertbe? Kezdő kertészeknek talán ez az egyik legnehezebb kérdés.
A virágainkat csoportosíthatjuk aszerint, hogy mennyire jól tolerálják a hideg időt és a fagyokat. Az utolsó tavaszi fagyok bizony még májusban is tarolhatnak (Fagyosszentek!). Tehát ez előtt a dátum előtt melegigényes virágok palántáit semmiképp ne ültessük ki a kertbe (Zinnia, Celosia, pillangóvirág, büdöske, napraforgó, amaránt, Euphorbia marginata, bíborka (Gomphrena), ricinus, sarkantyúvirág)
A tavaszi vetést és palántanevelést kezdjük a hidegtűrő tavaszi virágokkal. Mik ezek a virágok: arról ismerjük fel a hidegtűrőket, hogy korán, általában február, márciusban vethető egynyáriak, kétnyáriak és évelők.
Ezek közül szabadföldbe, helybevethető növények:
Február: díszmák, díszpipacs (nagy méretű cserépbe is vethető), búzavirág (nagy méretű cserépbe is vethető), szarkaláb
Március: búzavirág, szarkaláb, Clarkia unguiculata, borzaskata, körömvirág, buvákfű (Bupleurum), vetési konkoly, vadmurok (Daucus carota Dara), egynyári flox (vessük nagy méretű cserépbe, dézsába), Ammi majus, Ammi visnaga, kaliforniai kakukkmák, Gilia leptata, nagyvirágú laputurbolya (Orlaya), madármályva (Lavatera)
Hidegtűrő növények, melyekből palántanevelés erősen AJÁNLOTT:
Január: liziantusz, izlandi mák, cérnakürt (Trachelium), nyári viola
Február: nyári viola, tátika, cérnakürt (Trachelium), ördögszem (Scabiosa), csillagos ördögszem (Scabiosa stellata), hamvaska (Senecio), kúpvirág (Rudbeckia), kasvirág (Echinacea), cickafark (Achillea), őszi margitvirág (Tanacetum), bögrés harangvirágból a Campanula medium Champion sorozat, gyűszűvirágból (Digitalis) a Camelot és Dalmatian sorozat, Chabaud szegfű, Ammi majus, Ammi visnaga, sarkantyúfű (Delphinium), szalmarózsa, sóvirág, ernyős verbéna (Verbena bonariensis)
Március: tátika, szalmarózsa, sóvirág, ernyős verbéna, harangláb (évelő) illetve bármi, ami a februári vetésből kimaradt
nem kifejezetten hidegtűrő, de korai magvetés ajánlott a nagyon lassú fejlődés miatt: eukaliptusz, bojtocska (Ageratum)
Ha palántanevelésre adjuk a fejünket: a vetés után tegyünk frissentartó fóliát vagy műanyag zacskót a vetemény tetejére, hogy elősegítsük a csírázáshoz szükséges párát. Ha tudjuk, tegyük a vetést 21-24 Celsius fokos felületre (enyhén meleg fűtőtest, melegítő matrac). Alulról érkező meleg szükséges a magok megpattanásához. Amikor a magok 50-75%-a csírázni kezd, vegyük le a fóliát és tegyük a palántákat nevelőfény alá, 15-19 fokos környezetbe. Nálam a fűtetlen, állandóan 16 fokos pincében van a palántanevelő állomás. Az alacsonyabb hőmérséklet elősegíti az egészséges gyökérzet kialakulását.
Ügyeljünk arra, hogy a palántákat csak alulról locsoljuk, a levelek ne legyenek nedvesek. Napi 14-16 órás intenzív megvilágítás szükséges, egyébként a palánták felnyurgulnak, erőtlenek lesznek.
Ha a feltételek nem adottak, a csírázás után kísérletezhetünk azzal is, hogy zárt, átlátszó műanyag dobozban meleg, napos helyre (pl. kinti, déli ablakpárkányra) tesszük ki a kikelt kis növényeket, egyfajta barkácsolt üvegházat varázsolva a virágoknak. Kísérletezzünk bátran először csak néhány növénnyel, mi az, ami bírja a kiképzést. Ha a doboz mellett döntünk, és a hőmérséklet 0 fok alá esik, mindenképp vigyük éjszakára a dobozt fagymentes helyre. Azt tapasztaltam, hogy így is megnőnek a palánták, bár növekedésük a hidegebb környezetben lelassulhat.
Előcsíráztatás után palántanevelés:
Február: szagosbükköny, kagylóvirág, szeplőlapu (Cerinthe major), sarkantyúfű (Delphinium)
Február vége, március: évelő csillagfürt
Téli vetés módszerrel próbálkozhatunk azon hidegtűrő virágok esetében, melyekből palántát nevelnénk (a liziantusz kivételével), illetve nagyon jól működik az Ammi majus, Ammi visnaga, kúpvirág, cickafark, kasvirág, csillagfürt, harangláb, ernyős verbéna esetében. Érdemes egyéb évelőkkel is próbálkozni.
A szabadföldbe, helybevethető virágok esetében legtöbbször, higgyétek el, tényleg úgy járunk a legjobban, ha nem nevelgetünk palántát, ez különösen a búzavirág, szarkaláb, körömvirág, vetési konkoly, bupleurum, borzaskata esetében igaz. Természet anyánkat kár megerőszakolni, mindig vessük a megfelelő virágot a megfelelő időben a megfelelő helyre!
Amennyiben palántát nevelünk, akkor természetesen megfelelő kiszoktatás után hidegtűrő növényeinket a fagyok elmúlása ELŐTT akár 4-6 héttel is kiültethetjük a kertbe.
Igen, a fagyok elmúlta ELŐTT! Tavaly a szagos bükkönyöket és kúpvirágokat március 28-án ültettem ki a kertbe. DE hangsúlyozom, ennek a feltétele a palántanevelés esetében a megfelelő kiszoktatás (amit kezdjünk napi 2-3 órányi, védett helyen, mondjuk teraszon, és nem a tűző napon. Az időtartamot fokozatosan növelve másfél-két hét után növényeink kiültethetők lesznek). Hirtelen lehülés esetén azonban kiültetett növényeinket érdemes fátyolfóliával, félbevágott pillepalackkal védeni a fagykártól.
Téli vetés esetén természetesen növényeink már megfelelően edzettek, kiszoktatásra nem lesz szükség. És hogy mikor nyissuk fel palackjainkat? Elég lesz őket meglesni majd március végén, április elején, addig hadd izguljunk egy kicsit:)
