Engedjétek meg, hogy Oti egy nem túl régi posztját ideszerkesszem, mert fontos, hogy meglegyen! Videóiban már sokszor volt szó a rövid életű évelőkről (melyek 3-5 évig szépek, aztán eltűnnek, vagy szerencsés esetben magról újravetik magukat, pl. tátika, morzsika, bíbor kasvirág, harangláb), de most jöjjenek a tényleg hosszú életűek.
A hosszú életű évelők titka a mély gyökér, erős tő, vagy csomós növekedés, melynek következtében évről évre egyre nagyobbak, bokrosabbak, terjedelmesebb. Lehet, hogy kezdetben lassabbak indulnak meg, de néhány éven belül stabil alapját képezik az évelő-ágyásnak. Több faj ennek megfelelően nem is kedveli a bolygatást, gyakori átültetést.
Közismerten hosszú életű évelők a bazsarózsák (akár 100 év!), sásliliomok, szakállas nőszirmok, hosták, hunyorok és a bőrlevél. De most legyen szó a magról is nevelhető hosszú életű évelőkről, és arról is, hogy közülük melyek napimádók és melyek az árnyéktűrők.
A lenti listában azt is feltüntetem, mit neveltem már én magam is magról (M), tehát van a kertemben, vagyis nagyrészt a saját tapasztalataimat próbálom összefoglalni.
Ezen évelő magok jelentős részére jellemző, hogy a csírázáshoz hideghatást igényelnek (bár vannak kivételek, mint a léggömbvirág) – illetve ha Gold Nuggets, vagyis előre hűtött magokat vásárolunk a webshopban, ezek szobahőmérsékleten 1-2 héten belül kicsíráznak!
Napimádók:
– Baptisia australis (hamis indigó) – magról már neveltem (M)
– Dictamnus albus (nagy ezerjófű)
– Amsonia tabernaemontana (csillagmeténg) – kissé nyirkos talajt igényel
– Veronicastrum virginicum (virginiai veronika) (M) – prérikertek nélkülözhetetlen évelője, személyes kedvencem, nálam napon és félárnyékban is csodásan nő, díszfüvekkel párosítva verhetetlen
– Phlomis russeliana (Kis-ázsiai macskahere) (M) – tőről lassan terjed, nagyon dekoratív, napon szeret
– Platycodon grandiflorus (lufivirág, léggömbvirág) (M) – nem terjeszkedik, de évről évre bokrosabb. Nem kell hideghatás a magok csírázásához.
– Eryngium yuccifolium (pálmalevelű iringó)
– Acanthus mollis vagy Acanthus hungaricus (M) – mondjuk nálam pont félárnyékban vannak, de ott is szépen terjednek
– Calamagrostis brachytricha (Koreai nádtippan) (M) – a friss magok gyorsan csíráznak
– Eupatorium sp (Sédkender) (M) – nyirkos talajt kedvel, és ne tegyük teljesen tűző napra vagy mélyárnyékba
– Gypsophila paniculata (Buglyos fátyolvirág) (M) – kedveli a meszes talajt és a tűző napot. Nem kell hideghatás a csírázáshoz.
– Lathyrus latifolius (Nagyvirágú lednek) (M) – napra, félárnyékba bátran ültethetjük, nem szereti a nagyon száraz talajt. Erős növekedésű, de nem illatos, mint egynyári testvére, a szagos bükköny.
Félárnyékba – árnyékba:
– Actaea sp. (poloskavész fajok) (M) – nyirkos talajt kedvelnek
– Helleborus (Hunyorok) (M) – nálam a diófa alatti mélyárnyékban is szépen gyarapodnak
– Liriope muscari (Gyöngyikés gyepliliom) (M) – szintúgy, a diófák alatti száraz árnyékban is rendíthetetlenül terjednek
– Geranium sp. (Gólyaorr fajok) (M) – napra és félárnyékba, de teljes árnyékba is telepíthetőek, Jolly Joker növények
– Aruncus dioicus (Erdei tündérfürt) (M) – enyhén nyirkos talajt kedvel igazán
– Pulmonaria sp. (Tüdőfű fajok) (M) – száraz árnyékban, a diófák alatt is hűségesen virágoznak évről évre
– Physostegia virginiana (Füzérajak) (M)- félárnyékban szépen nő és lassan terjed, de napra is telepíthető
– Lysimachia clethroides (hattyúnyakú lizinka) (M) – erősen terjed a töve, gondoljuk át, hova ültetjük, nálam a diófák alatt is terjed, bát lassabban
– Ligularia sp. (hamuvirág fajok): nedves, tóparti, félárnyékos helyen 5-10 évig maradnak szépek.