A „Mit vessünk most” rovatunkban aktuális vetési javaslatokkal szeretném megkönnyíteni a virágkertészek életét.
Honnan tudjuk mikor mit vessünk?
Nagy segítség, ha megfigyeljük magunk körül, hogy munkálkodik az anyatermészet. A kora nyáron oly buja kert számtalan virága augusztusra-szeptemberre zörgőssé száradt és magot hozott.
Sok esetben ezek a magok az őszi esőzések előtt kiszóródva és a vénasszonyok nyarán kicsírázva apró növényke formájában vészelik át a telet. Sőt, a látszólag passzív kis palánták a tél folyamán erős gyökérzetet nevelve az első tavaszi felmelegedések hatására megtáltosodnak, és jóval korábban virágba borulnak tavasszal vetett társaiknál.
Ezt a rendszert követve számos egynyári virág esetében nem kell (vagy nem is ajánlott) palántát nevelni, hanem késő nyári – kora őszi helyben vetéssel a következő tavaszon korábban nyíló, hosszú szárú virágokat lehet szüretelni.
A helyben vetés feltétele természetesen a jól megmunkált, szerves anyagokkal megfelelően feldúsított, elsimított felszínű, előkészített ágyás.
Hogy vessünk szabadföldbe?
A növények nagy részénél a csírázás sötétben indul meg. Vetéskor húzzunk egy sekély árkocskát (egy hosszú egyenes botot szoktam lefektetni és azt a földbe nyomva készítek egy kis vályút – de akár a kapa vagy gereblye nyele is megfelel erre a célra), az árkocskába szórjuk be a kb. 1 cm távolságra a magokat, majd fedjük be kb. 2-5 mm vastagon finomra dolgozott virágfölddel. Azért szeretem a virágföldet, mert kevesebb benne a gyommag, nem nyomják el azonnal a kikelő gyomocskák a palántákat. Természetesen finomra dolgozott kerti földdel is be lehet fedni a magokat. Ki fognak kelni!
Mit vethetünk ősszel szabadföldbe?
A fent leírt módon vethetünk szeptember elején szarkalábat (Consolida), borzas katát (Nigella), búzavirágot (Centaurea) és Bupleurumot. Természetesen a magágyat finoman meg kell locsolni, és kelésig nedvesen tartani. Az elvetett magokból két-három hét múlva jelennek meg az apró növénykék.
Rendszeres gyomtalanítás!
Amikor a vetemény már mutatja a sorát, akkor nagyon fontos gyomlálással, kapálással gyommentesen tartani. Őszi szabadföldi vetés esetén érdemes kicsit nagyobb (30 cm) sortávolságot tartani, hogy megkönnyítsük a kapálást. Amikor a növények elérik a néhány cm-es nagyságot, szalmával vagy egyéb szerves anyaggal érdemes mulcsozni a sorok között a gyomok visszaszorítása érdekében.
Ritkítás
A szabadföldi vetés egyetlen hátránya, hogy sokkal több vetőmagra van szükség, mint palántanevelés esetében. A kikelt növényeket a kívánt tőtávolságra (növénytől függően 15-30 cm) kell ritkítani, különben elnyomják egymást, és csenevészek maradnak. Az ember szíve megszakad, ha egy kikelt növénykét ki kell tépni, de sok esetben ezeket átültetni nem érdemes.
Érdemes megpróbálkozni az őszi szabadföldi vetéssel, mert minimális idő és energia-ráfordítással lehetnek korábban virágzó, erősebb, hosszabb szárú virágaink a következő szezonban.